Szentgyörgyi Dezső, a legeredményesebb magyar vadászpilóta végül MALÉV géppel vesztette életét
Pontosan nyolcvan éve, 1945. március 25-én ítélték oda a Magyar Tiszti arany Vitézségi Érmet vitéz Szentgyörgyi Dezsőnek, aki a mai napig a legeredményesebb magyar vadászpilótának számít.
Korai évek, inspriáció és kiképzés
Szentgyörgyi 1915. január 6-án Kőkúton született, és fiatalkorától kezdve a repülés iránt érdeklődött. Gyermekkora óta tudatosan készült a repülői pályára, különösen Lindbergh 1927-es óceánátrepülése inspirálta. Miután az elemi és polgári iskola nyolc osztályát befejezte, motorszerelőként végzett, majd 1933-ban önkéntesen vonult be a Székesfehérvár közelében lévő börgöndi repülőtérre, ahol honvéd légügyi alsegédként a berepülő alcsoporthoz osztották be. 1938-ban fejezte be a vadászrepülő-vezetői iskolát kiváló minősítéssel, és kiemelkedő intelligenciája és rátermettsége miatt hamarosan a légierő egyik legjobb pilótájává vált.
A II. világháború: a legeredményesebb magyar vadászpilóta
1939-től – ekkor már őrmesteri rendfokozatban – a szolnoki 1. vadászrepülő-osztály pilótája lett. A frontszolgálatba századával együtt 1942 nyarán került, és a keleti fronton harcolt, ahol az 1/1. “Dongó” vadászszázad tagjaként Re.2000 Héja és Bf 109 gépekkel repült. Első légigyőzelmét 1943. június 26-án aratta egy szovjet Jak–1-es ellen az oroszországi Belgorod térségében. Hazatéréséig, 1943 szeptemberéig, ugyanitt és Harkov környékén még három ellenséges vadászgépet, valamint egy csata- és egy bombázógépet lőtt le. A főtiszthelyettesi tanfolyam elvégzése után 1944 májusától a 101. honi vadászrepülő-osztály, majd -ezred kötelékében folytatta szolgálatát.

A Magyar Királyi Honvéd Légierő Reggiane Re.2000 Falco (Héja) típusú vadászgépe – Fotó: Id. Konok Tamás / Fortepan
Szentgyörgyi sikerét annak is köszönhette, hogy soha nem tört gépet, és az egész háború alatt a gépét sem lőtték le. Kiváló pilótatudása és taktikai érzéke mellett az is hozzájárult eredményeihez, hogy a szovjet pilóták körében is elismert és számontartott vadász lett belőle. A háború során több mint 220 bevetést teljesített, és összesen 29 igazolt légi győzelmet ért el, ezzel minden idők legeredményesebb magyar vadászpilótájává vált. Az amerikai légierővel szembeni, Magyarországot augusztus végéig érő támadások során négy B–24-es nehézbombázót és két kísérővadászt sikerült megsemmisítenie. Később, a Vörös Hadsereget támogató szovjet légierő ellen további 17 győzelmet ért el, az utolsó gépet 1945. április 16-án – ekkor már a német birodalmi terület fölött – lőtte le. A kitüntetést az 1945. március 25-éig elért eredményei és légi győzelmeinek száma alapján kapta meg, írja a Telex.
Civil pilótaként vesztette életét
A háború végeztével Szentgyörgyi Dezső hadifogságba esett, de 1946-ban a MASZOVLET-nél kezdett el dolgozni utasszállító pilótaként. Az 1950-es évek politikai viharai miatt letartóztatták, de 1956-ban szabadult. Később a MALÉV-nél repült, és több mint ötmillió kilométert teljesített a levegőben.
Szentgyörgyi Dezső élete tragikusan ért véget 1971. augusztus 28-án, amikor a MALÉV egyik Koppenhága felé tartó járata, az Iljusin Il-18V típusú repülőgép katasztrófát szenvedett. Aznap a Malév MA-731-es számú járata, egy Il-18V típusú repülőgép (lajstromjele: HA-MOC), Oslóból érkezett Koppenhágába. A gép parancsnoka Szentgyörgyi Dezső volt, aki ekkor már több mint 7000 órát repült az Il-18-as típuson. A repülőgép leszállás előtt, nem sokkal a koppenhágai Kastrup repülőtértől, a Balti-tengerbe zuhant. A balesetet valószínűleg egy váratlan időjárási jelenség, a microburst okozta, amely egy különleges és veszélyes szélnyírásforma. A gép futóművei kint voltak, és a pilóták maximális gázt adtak, de nem volt elegendő idő és magasság a manőverhez. A katasztrófa során a gép személyzete és az utasok nagy része életét vesztette. Csak két utas élte túl a balesetet, míg a többiek vagy a becsapódás, vagy a vízbefulladás áldozatai lettek. Szentgyörgyi Dezső holttestét is a tengerben találták meg, és a vizsgálatok szerint a vízbefulladás okozta a halálát. A baleset kivizsgálásában dán, magyar és szovjet szakértők vettek részt, és a vizsgálati jelentést csak 1974-ben zárták le.
A tragédia a magyar légiközlekedés egyik legsúlyosabb balesetévé vált, és Szentgyörgyi Dezső halála mélyen megrendítette a közvéleményt. Különösen tragikus, hogy három héttel a nyugdíjazása előtt vesztette életét. Végső nyughelye Budapesten a Farkasréti temetőben található, és a 1989 után a tiszteletére egykori lakóhelyein, Enyingen és Budapesten emléktáblát avattak, sőt a Enyingen még teret is elneveztek róla. Talán számára mégis a legértékesebb, hogy a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandárja az ő nevét viseli. Az alakulat katonái rendszeresen megemlékeznek róla, és a a repülőbázis katonái szintén tisztelettel adóznak a pilóta emléke előtt, és életútja inspirálja a jövő magyar pilótáit is. Családját is megérintette a személyisége és szenvedélye, Szentgyörgyi Dezső fia és unokája is a repülésben folytatta a családi hagyományt, írja a FEOL. Fia, vitéz Szentgyörgyi Dezső a Malév pilótájaként repült, míg unokája, Szentgyörgyi Dezső százados a kecskeméti légibázis szállítórepülő századának kapitányaként szolgált.
Tudtad? 20 évig voltak belföldi repülőjáratok Magyarországon – részleteket olvasd el itt
ez is érdekes lehet:
- Gyilkolt a köd 50 éve – Az utolsó ferihegyi légikatasztrófa
- 13 évvel ezelőtt állt le a Malév – Íme a légitársaság története!
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Miért lélegezik szinte minden élőlény oxigént?
Mennyire van szükségünk az agyunkból a túléléshez?
Hogyan is történt pontosan a fukusimai atomerőmű-baleset?
A világ legmagasabb tervezett felhőkarcolói
Átírhatja a történelemkönyveket ez a két, 7000 éves női holttest!
Magyar kutatók segítségével tettek meglepő felfedezést a földi élet fejlődésével kapcsolatban